Üdvözöljük

 Hagyatéki ügyintézés

Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal

                                   Dunavecse, Fő út 43.   3 szoba

Tel: (06 78)437-116, (06 78)437-117 vagy 06-70/315-4085

Ügyintéző: Zsorda Józsefné főmunkatárs
 

Az eljárás jogi alapja: A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII.4.) IM. rendelet.

Illetékesség: Az elhunyt személy utolsó belföldi lakóhelye.

Az eljárás megindítása történhet:

• hivatalból,
• ügyfél kérelmére - akinek az eljáráshoz jogi érdeke fűződik

Az eljárás menete:
A magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlanvagyont leltározni kell. A belföldön maradt ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha azok értéke a 300.000 forintot meghaladja. Az eljárás a halottvizsgálati bizonyítvány megérkezésével hivatalból, illetőleg a megkeresésnek a jegyzőhöz érkezését követően indul. A leltárelőadó a leltár idejéről és helyéről az ismert örököst, hozzátartozót megidézi és a vele elkészített hagyatéki leltárt, vagy a nemleges nyilatkozatot felveszi. Ha a hagyatékban kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollévő személy, vagy méhmagzat érdekelt, a törvényes képviselőt meg kell hallgatni.

A hagyatéki leltárt, hozzá csatolt egyéb okiratokat, végrendeletet a leltározás befejezése után meg kell küldeni az illetékes közjegyzőnek az eljárás lefolytatása céljából. A hagyatéki ügyintéző a hozzá beérkezett halottvizsgálati bizonyítványt, illetőleg holtnak nyilvánító végzést (a halál tényét megállapító bírósági határozat) a leltározás mellőzése okának feltüntetésével, érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezi, azokban az esetekben, amikor a meghalt személy után kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nem maradt. Ha a leltározás mellőzése a meghallgatott hozzátartozó előadása alapján történt, a feljegyzést a meghallgatott hozzátartozóval alá kell íratni. Amennyiben a meghallgatáson az érdekelt nem jelenik meg, úgy hagyatéki eljárás lefolytatására nem kerülhet sor. A közjegyzőhöz a hagyatéki leltárt nem lehet megküldeni, így a hagyaték átadására sem kerülhet sor.

A leltár felvételéhez szükséges dokumentumok:

• Az ingatlanra vonatkozó okiratok (adásvételi- ajándékozási szerződés, tulajdonjogot, vagy használati jogot bizonyító megállapodás, stb.)
• Halotti anyakönyvi kivonat vagy másolat,
• Törvényes- és/vagy végrendeleti örökösök pontos adatai,
• Végintézkedés esetén a végrendelet, öröklési- ajándékozási szerződés másolata, vagy utalás arra, hogy hol és kinél található,
• Vagyoni értékeket megtestesítő értékpapírok, takarékbetétkönyv, részvény, életbiztosítási kötvény, pénz- és hitelintézetnél nyitott és vezetett számlák,
• Gazdasági társaságban, vállalkozásban tagság, érdekeltség vagy részesedés mértéke, stb.,
• Hatósági engedélyhez kötött gépjármű (szgk., motorkerékpár, motorcsónak, mezőgazdasági haszongép, stb.) okiratai,
• Fel nem vett utolsó havi, a Nyugdíjfolyósító Intézet által folyósított ellátás összege és törzsszáma, továbbá egyéb más jogcímen rendszeresen folyósított járadék,
• Kiskorú, gondnokolt, ismeretlen helyen lévő személy törvényes képviselőinek adatai,
• Hagyatéki teher, ill. követelés bejelentése a hagyatéki vagyontárgyakra, azaz ki, milyen jogcímen jelent be igényt,
• A temetési számla.

A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása a közjegyző feladat- és hatásköre.

A hagyatéki leltár felvétele illetékmentes.

 Hatósági Bizonyítvány

Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal

                                   Dunavecse, Fő út 43.  2. szoba

Tel: (06 78)437-116, (06 78)437-117 vagy 06-70/315-4085

Ügyintéző: Lukácsi Györgyi főmunkatárs

Az eljárás jogi alapja: Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. §-a.

Az eljárás kérelemre indul.

Az eljárás menete

• A hatóság tény,- állapot,- vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
• A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül írásban kell kiadni. A hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek, milyen célból, mely szerv eljárásában történő felhasználásra és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
• A hatósági bizonyítvány tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.
• A hatósági bizonyítvány kiadását a közigazgatási hatóság megtagadja, ha
  • kiadása jogszabályba ütközik,
  • az igazolni kívánt tény, állapot, vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható,
  • az ügyfél hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri.

A hatósági bizonyítvány kiállítása 2.000,- Ft illeték alá esik, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. XXI. sz. mellékletében foglaltak alapján. Ugyanezen törvény 33. §-a szabályozza az illetékmentesség kérdését, melyet minden esetben érdemben kell vizsgálni a felhasználás céljának figyelembe vételével.

 Birtokvédelem

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal fsz. 1. sz. iroda

Ügyintéző: dr. Tarnai Kitti

Kapcsolódó jogszabályok:

A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 188-192. §

„A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról” szóló 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet

Az a birtokos, akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtok-állapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. (A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. Ugyanígy közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás).

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul. A birtokvédelmi kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyv készül.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét)

- a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét)

- az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét)

- a birtokvitával érintett dolog megjelölését)

- a jegyző illetékességét megalapozó adatokat

- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet

- a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le. A bizonyítás a felek kérelme alapján kiterjedhet:

- a tényleges birtokállapotra

- az eredeti birtokállapotra

- a birtokos és a birtokháborító személyére

- a kérelmező tűrési kötelezettségére

- a tilos önhatalom gyakorlására

- törvényben meghatározott esetben a birtoklás jogcímére

- az eredeti birtokállapot helyreállításának célszerű módjára és

- a hasznok, károk, költségek mértékére és viselésére.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.

A birtokvédelmi eljárás megindítása illetékfizetési kötelezettség alá esik, az illeték mértéke 2200 forint. Az illetéket a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor kell leróni. Az illetéket - az eljárás során felmerült egyéb költségekkel együtt - a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfél, a kérelemnek helyt adó döntés esetén pedig az ellenérdekű ügyfél viseli.

A birtokvédelmi ügyek intézésének határideje 22 munkanap, amelybe - többek között - nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő.

A jegyző határozatával az eredeti birtokállapotot helyreállítja, a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, az ezekre vonatkozóan a felek között létrejött egyezséget jóváhagyja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Ez utóbbi körülmények fennállása esetén a birtokvédelmi kérelem elutasításra kerül.

A jegyző döntése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző döntését sérelmesnek tartja, az ellenérdekű féllel szemben indított keresettel a jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróságtól kérheti annak meg-változtatását. A keresetindítás határideje a döntés kézbesítésétől számított 15 nap.

A birtoklás kérdésében hozott határozatot annak meghozatalától számított legkésőbb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

 Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal fsz. 2. sz. iroda

Ügyintéző: Lukácsi Györgyi

Vissza nem térítendő támogatás igényelhető a magántulajdonban lévő

-        lakás építésére

-        új vagy használt lakás vásárlására

-        saját tulajdonú lakás bővítésére, felújítására

Támogatás annak a fiatal házaspárnak nyújtható, akik

-        40. életévüket még nem töltötték be

-        Legalább egyikőjük az igénylés benyújtását megelőző 3 éve a város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik

-        Családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb minimálbér összegét (2010-ben 57.815 Ft.)

Lakás építése esetén támogatás akkor adható, ha a kérelmezők érvényes építési engedéllyel rendelkeznek, és lakásingatlan-tulajdonuk nincs.

Lakás vásárlása esetén támogatás akkor adható, ha a kérelmezők lakástulajdonnal nem rendelkeznek, és a megvásárolni kívánt lakás műszaki állapota olyan, hogy legalább 10 évi lakhatást tesz lehetővé. Lakásvásárlás esetén a támogatás folyósítására csak a végleges adásvételi szerződés megkötése után kerülhet sor.

Lakás bővítésére akkor igényelhető a támogatás, ha a bővítés önálló lakrész kialakítását vagy komfort nélküli lakás komfortosítását eredményezi.

Lakóépület felújítására támogatás akkor igényelhető, ha a felújítás az életveszélyessé vált lakóépület műszak állagának feljavítását eredményezi és legalább 10 év lakhatást tesz lehetővé.

A támogatás összege:

Lakásépítés                            150.000-500.000 Ft.

Lakásvásárlás                           80.000-300.000 Ft.

Lakásbővítés, felújítás               50.000-200.000 Ft.

Nem jogosult a támogatásra az a házaspár, akik közül akár az egyik

-        10 éven belül térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról Dunavecsén

-        Már kapott ilyen támogatást

-        Az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik

Nem jogosult a támogatásra az a házaspár sem, akinek az építeni vagy megvásárolni kívánt lakásának szobaszáma meghaladja a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolgató lakásigény felső határát.

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

   -    házassági anyakönyvi kivonat

   -    jogerős építési engedély, adásvételi szerződés, elővásárlási szerződés

   -    nyilatkozat a kérelmezőkkel együtt élő családtagokról

   -    jövedelemigazolások, vagyonnyilatkozat

   -    30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat

A kérelmekről – a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatának figyelembe vételével- a képviselő-testület dönt.

 Személyiadat és lakcímnyilvántartás

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal fsz. 2. sz. iroda

Ügyintéző: Lukácsi Györgyi

Lakcímjelentő lap a Polgármesteri Hivatal 2. sz. szobájában szerezhető be ingyenesen.

A bejelentéshez szükséges:

- a kitöltött lakcímjelentő lap

- személyazonosító igazolvány,

- lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya, csak azoknak van, akik 2000.

január 1. után változtattak lakcímet, vagy kártyaformátumú személyazonosító

igazolvánnyal, vezetői engedéllyel rendelkeznek.

- adásvételi szerződés, vagy

- használatbavételi engedély.

A lakcímjelentő lapot a szállásadónak minden esetben alá kell írnia, ha a bejelentkező nem a saját tulajdonába jelentkezik be.

Lakcímjelentő lapot a családdal költöző kiskorúakra vonatkozóan is ki kell tölteni.

Az eljárás illetékmentes.

Meghatalmazott is eljárhat az ügyben.

 Talált tárgyak

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal fsz. 2. sz. iroda

Ügyintéző: Lukácsi Györgyi

Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy - ha ez nem lehetséges - a találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni. A találó a beszolgáltatáskor - jegyzőkönyvben - nyilatkozik, hogy feltételeinek fennállása esetén igényt tart-e, vagy sem a talált dolog tulajdonjogára.

Amennyiben a találó a tulajdonjogra igényt tart, és a dolog tulajdonosa, elvesztője, vagy más átvételre jogosult személy nem állapítható meg, vagy a dologért nem jelentkezik, a jegyző a dolgot három hónap megőrzés után a találónak kiadja. Ezt követően a találó jogi helyzetére a felelős őrzés (Ptk. 196-197. §) szabályai irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a találó a dolgot használhatja, de nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és a dolog használatát másnak nem engedheti át. 
A dolog tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartó találó a dolgon a találástól számított egy év elteltével szerez tulajdon-jogot, feltéve, hogy a jogosult ez idő alatt sem a találónál, sem a jegyzőnél a dologért nem jelentkezett. A tulajdonjog meg-szerzésével harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek, ami biztosítja az eredeti tulajdonszerzés érvényesülését.

Amennyiben a dolog tulajdonjogára a találó nem tart igényt, azt abban az esetben is a jegyzőhöz kell beszolgáltatni. Ilyenkor a találó arról nyilatkozik, hogy nem tart igényt a dolog tulajdonjogára. A jegyző ez esetben a dolgot a három hónapos meg-őrzést követően - ingóárverés útján - értékesíti. 
Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője, vagy más átvételre jogosult személy a találástól számított egy éven belül a dologért jelentkezik, akkor a jegyző - a dolog értékesítése előtt történő jelentkezés esetén - a dolgot, a dolog értékesítése után történő jelentkezés esetén pedig az értékesítésből befolyt összeget adja ki a jogosult részére.

 Zenés táncos rendezvények engedélyezése

Zenés, táncos rendezvények engedélyezése

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható.

Zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény.

Engedélyt azon rendezvényekre kell kérni, amelyeket tömegtartózkodásra szolgáló építményben, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben (300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség, épület), illetve szabadan tartanak és ez esetben a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja.

Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól (pl.: működési engedély iránti kérelem, bejelentés kereskedelmi tevékenység végzésére, stb.).
Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható.

Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetőjének, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezőjének kell benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon, amelynek illetéke 2.200.- Ft.

A kérelemhez csatolandó okiratok:

•  Biztonsági terv;
•  Tűzvédelmi szabályzat (amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi);
•  Építészeti-műszaki dokumentáció két példányban és tervezői nyilatkozat (az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, a külön jogszabályban meghatározottak szerint);
•  Építmény, terület használatának jogcímét igazoló okirat (tulajdoni lap kivételével);
•  A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozat.

A rendeletet nem kell alkalmazni:

a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;
b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;
c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;
d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és
e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési önkormányzat jegyzője adja ki.

• Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kistérségi Népegészségügyi Intézete Kecskemét, Széchenyi krt. 12.
• Kunszentmiklós Város Építésügyi hatósága, mint elsőfokú építésügyi szakhatóság (kivéve, ha a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedély került kiadásra);
• Alsó – Tisza – Vidéki Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,(Szeged, Felső Tisza-part 17.6721) Bajai Kirendeltsége
• Kalocsa Önkormányzati Tűzoltóság 6300 Kalocsa Búzapiactér 7.
• Kunszentmiklós Városi Rendőrkapitányság 6090 Kunszentmiklós

Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A kérelemhez csatolandó biztonsági terv tartalmazza:

• a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;
• a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;
• a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;
• a biztonsági személyzet létszámát;
• az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint
• szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését.

Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége:

• A zenés, táncos rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért.
• A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.
• A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.

A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok:

• Zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetője, vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet.
• A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.
• Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie.
• A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.